Friss topikok

Linkblog

űrlift helyett felfújható torony

2009.06.29. 15:21 :: tuby smith

 Egy gigantikus felfújható torony jelentené a kötélpályás űrfelvonó alternatíváját. Az ötlet támogatói szerint bár az elképzelés legalább annyira futurisztikus, mint az űrfelvonóé, megvalósítása viszont gyorsabb lenne.

Az egész űrfelvonó törekvés lényege, hogy a költséges és környezetbarátnak nem igazán mondható rakétatechnika nélkül juttassanak el szállítmányokat alacsony földkörüli pályára. Felfújható pneumatikus modulokat már több űreszköznél is sikeresen alkalmaznak, ezekből építene fel egy 15 kilométer magas tornyot Brendan Quine docens, George Zhu adjunktus, valamint Raj Seth kutató asszisztens, a Torontói York Egyetem űrmérnöki és űrfizikai karának munkatársai, akik az Acta Astronautica folyóiratban írtak az elvről.

Ha egy megfelelő hegytetőn történik az építkezés, akkor az építmény magassága elérheti a 20 kilométert is, ahol már légköri kutatásokat lehetne folytatni, miközben turisztikai célpontnak is kiváló lenne, telekommunikációs alkalmazások is helyt kaphatnának, de akár űrhajók kilövését sem tartják kivitelezhetetlennek.

A csapat kevlár-polietilén kompozit csövekből készített modulok sorából építené fel a tornyot, a felfújható modulokat pedig valamilyen könnyű gázzal, például héliummal töltenék fel. Az elv tesztelésére elkészítettek egy 7 méteres kicsinyített modellt, amit hat modulból állítottak össze. A modulok három rétegelt polietilén csőből készültek, melyek gyűrűket ölelnek körül. A levegővel felfújt csövek átmérője 8 centiméter.

Hogy egyenesben maradjon és ellenálljon a szeleknek, a teljes méretű szerkezet minden egyes modulját giroszkópokkal és aktív stabilizáló rendszerrel kellene ellátni. A csapat számítása szerint megközelítőleg 100 modulból állna össze egy 15 kilométeres torony, ebből könnyen visszaszámolható, hogy egy modul 150 méter magas lenne. A modulok átmérőjét a kanadaiak 230 méterben határozták meg, a felfújható csövek 2 méter átmérőjűek lennének. Quine szerint az egész építmény 800 000 tonnát nyomna felfújva, ami megközelítőleg kétszerese a világ legnagyobb óriás-tartályhajója súlyának.

"Húsz kilométeres magasságban már majdnem olyan sötét van, mint a világűrben, bármely irányba körülbelül 600 kilométerre lehet ellátni" - mondta Quine. A turisták elé majdnem olyan látvány tárulna, mint a világűr pereméről, itt azonban még nem kell megküzdeniük a súlytalansággal. Számítása szerint a torony egészen 200 kilométeres magasságig terjeszkedhetne, így hasonló szerepet tölthetne be, mint a sokak által magasztalt űrfelvonó. Azonban míg a felvonóhoz még nem létező, szupererős nanocsövekből készített szalagokat használnának, addig a toronyhoz szükséges anyagok akár már ma is rendelkezésre állnak.

Biztonság terén is biztatónak tűnik a torony elv, több modul sérülése sem vezetne az egész szerkezet összeomlásához, hangoztatják a tervezők.

65 komment

Címkék: űrodüsszeia

A bejegyzés trackback címe:

https://futurenow.blog.hu/api/trackback/id/tr571215703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2009.06.29. 22:24:44

Ez marha jó ötlet. Hogyhogy nem nekem jutott eszembe? Pedig nekem vannak jó ötleteim, pl. a Holdról kéne belógatni a Föld légkörébe egy szélturbinát. A Hold keringése miatt folyton húzná a levegőben, szél se kell. :)

monu 2009.06.29. 22:32:02

„És mondanák: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje…”

Pedig nem vagyok az a vallásos fajta.

2009.06.29. 22:51:35

Jó az ötlet.
Mindaddig, amíg fel nem merül a kérdés:
Hogy jutunk fel a tetejére?
Lifttel vagy lépcsőn?

tkazmer 2009.06.29. 22:55:55

biztos, hogy jó ötlet egy héliummal felfújt valamiről rakétát kilőni?

A szerelő 2009.06.29. 23:01:59

a rakéta hajtóanyagának legnagyobb része a feljuttatáshoz kell. ha a modulokat felviszik, sokkal kevesebb üzemanyag kell.

eszembe jutott, hogy a tetejéről való leugrás bázis ugrásnak számítana-e?
és még valami: mikor jelenne meg rajta az első graffiti vagy tag? :)

Nash vs. Keynes 2009.06.29. 23:03:29

mi a baj a héliummal? teljesen semleges. Még ha hidrogén lenne..

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2009.06.29. 23:19:34

sima levegő elég lenne bele, hiszen a lényeg hogy kialakuljon egy rugalmas de viszonylag merev torony

blügy-blügy 2009.06.29. 23:20:44

Ez az oldal tök jól néz ki, kivéve a lap tetején azt a fekete virág motívumokat. De lehet, hogy az meg másnak tetszik, de nekem olyan érzésem van, hogy a profi design mellé bújt egy kis gyerekesség. Amúgy bocs, hogy élek, .. a cikket is végigolvastam, de arra nem írok semmit :-)

v2peti 2009.06.29. 23:22:30

Először 20 km-es magasságról írnak, 15km+hegy (5 km). Majd mindjárt 200-ról.
Most akkor mennyi az annyi?

A különböző magasságokban eltérő a légrétegek sűrűsége és hőmérséklete, mások a légáramlatok.

Szóval eléggé futurisztikus elképzelés. Ha már létezne egy normális méretű, nem bolhafing méretű (mert a 7 méter igencsak az) modell (olyan 1-2 km magasságú), akkor már reálisabban lehetne látni, hogy ez működőképes ötlet-e vagy nem?
Na és a hegy tetejét milyen magas betontömbbel fednék le, hogy stabil alapot nyújtson.
Ha meglehetősen fix lesz a torony, akkor a kilengése mekkora lenne 15 km magasságban? És ha meglehetősen rugalmas, akkor nem szédülnének el, azok akik fent vannak?
Na és mekkora falvastagság kell, hogy ekkora tömeget megbírjon magán?

v2peti 2009.06.29. 23:24:48

A múltkor pont azon gondolkodtam, hogy bár lehetetlen, de ha mégis létezne egy 50 km magas toronyház(egyes vélemányek szerint ott kezdőik a világűr), akkor a lépcsőházban felfelé sétálva, vajon hogy szűnne meg a gravitáció? Szép lassan, vagy valahol lenne egy rész, ahol drasztikusan kezdene el csökkenni?

Allesmor Obranna 2009.06.29. 23:30:11

És nem kell számolni a súlytalansággal sem! :)
Még jó hogy nem kell számolni, hiszen egy helyben állunk a torony tetején. A súlytalansághoz zuhanás kell!
Ostoba egy ötlet.

guy 2009.06.29. 23:39:56

holnap összedobok egyet a kertben hungarocellből, úgyis kimaradt múltkor, mikor kicsomagoltam a tv-t.

AttoFemto · http://nanotechnologia.blog.hu/ 2009.06.29. 23:43:26

20 km-es magasságával azért még messze nem lenne az űrlift alternatívája! Hol van onnan még a geostacionárius pálya? S mindezt egy hét(!) méteres(!) modell megalkotása után fantáziálni.

Emberek, én pedig egy önszervező folyamat segítségével szeretném a szén-dioxidot kivonni a légkörből, hogy megelőzzem a globális felmelegedést, a kinyert szénből nanocsöveket készítek, amit nanorobotok gyártásához használok fel, melyekkel aztán rákot gyógyítok. Uff!

2009.06.30. 00:08:37

@v2peti:
"akkor a lépcsőházban felfelé sétálva, vajon hogy szűnne meg a gravitáció? Szép lassan, vagy valahol lenne egy rész, ahol drasztikusan kezdene el csökkenni?"

ki kell abranditsalak
a sulytalansaghoz nem magassag kell, hanem sebesseg
11.2km/s, az irany lenyegtelen
ha valami eleri ezt a sebesseget, akkor fold koruli palyara tud allni, ahol letrejon a sulytalansag
ez nem egyenlo a gravitacio megszunesevel
a gravitacio ugyanugy huzza lefele a targyat, csak mire leerne, vizszintesen annyit halad, hogy a fold kiszalad alola

igazabol ezert nem ertem en ezt a projektet, hiaba tudnak felmaszni magasra, ha a torony tetejerol akarnak fold koruli palyara allni, ahhoz nagyjabol ugyanannyi uzemanyag kell, mintha a talajszintrol inditjak (nem kilovik :D) az urhajot

Vogel Zs 2009.06.30. 00:14:24

Allesmor Obranna : Ezt most komolyan iratd, vagy csak vicc ?? "És nem kell számolni a súlytalansággal sem! :)
Még jó hogy nem kell számolni, hiszen egy helyben állunk a torony tetején. A súlytalansághoz zuhanás kell!
Ostoba egy ötlet. "
Nyugtass meg, hogy csak vicceltel !! :)

Vogel Zs 2009.06.30. 00:19:26

sajnos_kacat: Hoppa ! Na ezt sem tudtam. Akkor nincs is olyan, hogy sulytalansag ? Tehat mondjuk ha a fold felszinetol mondjuk 2 millio kilometerre vagyok akkor is van gravitacio? Es az egyetlen mondja annak hogy megszunjon, ha fold koruli palyara allok 11.2 km/s-es sebessegel ??

dark future · http://www.andocsek.hu 2009.06.30. 00:31:08

20 km-en olyan alacsony a nyomás, hogy ott már a hélium sem sokat segítene.

Az is kérdéses, hogy mennyire töltődne föl a sok műanyag izé a légköri surlódástól. Jó kis Van de Graaff generátor lenne belőle...

dark future · http://www.andocsek.hu 2009.06.30. 00:38:35

@Vogel Zs:

Garvitáció (jelenlegi tudásunk szerint) mindenhol van, a világűrben is, csak éppen ott már más égitestekkel is számolni kell. Nagysága az adott tömeggel egyenesen, a távolsággal fordítottan négyzetesen arányos. (Elnézést a pongyolaságért, de így talán érthető.)

Fehérszakál 2009.06.30. 00:43:30

@Vogel Zs: Szerinted mi tartja a földet nap körüli pályán? És a többi bolygót? Megsúgom a tömegvonzás ami = a gravitációval

A nap 150 millió km-re van és mégis fogva tudja tartani a földet, a plútó meg még messzebb.

Fehérszakál 2009.06.30. 00:47:25

A jelenlegi tudásunk szerint az ür 100km-es magasságban kezdődik, itt még 1% oxigént mértek. A 20 km-es magasság ép hogy csak a tropopauza után van, az még messze nem űr.
Arra nem gondoltak a kedves tervezők, hogy ha ilyen hatalmas súlyt kell megtartania az alsó ballon részeknek akkor abba mekkora nyomással kellene belepréselni a gázt? Ja és milyen falvastagságának kellene lennie hogy azt a hatalmas nyomást ki is bírja.

ergerberger 2009.06.30. 00:47:36

@sajnos_kacat: "ki kell abranditsalak
a sulytalansaghoz nem magassag kell"

Barom.

ergerberger 2009.06.30. 00:50:12

Az egész torony tetejére fel kéne rakni Anettkát, és a tornyot belenyomni a picsájába. Akkor lehetne űrhajós.

A kételkedőknek: nyilván igazatok van, és ez a három tudós biztosan nem gondoltak azokra a kézenfekvő dolgokra, amit ti otthon a hét általánossal meg a zsebhokitól maszatos kezetekkel ide bepötyögtetek.

ergerberger 2009.06.30. 00:51:57

@Fehérszakál: "Szerinted mi tartja a földet nap körüli pályán? És a többi bolygót?"

Nyilván a Jóisten.
És ha nem ezt hiszed, akkor a pokolra kerülsz!

dark future · http://www.andocsek.hu 2009.06.30. 01:02:07

@Fehérszakál:

Azért töltenék He-mal. Ha kb. akkora az önsúlya mint az általa kiszorított levegő súlya, akkor nincs ilyen problem. Legalábbis statikusan nincs, dinamikusan azért adódna :-). Viccesen reagálhat egy ilyen szerkezet pl. a gyorsan csökkenő légnyomásra...

Uebermensch 2009.06.30. 01:02:55

@Fehérszakál: miért, nem a Nap kering a Föld körül?

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2009.06.30. 01:44:05

Hogy ez mekkora baromság. Kísértetiesen emlékeztet a 19. század legvégén kialakult általános technikai lelkesedés hatására született felülmúlhatatlanul hülye és működésképtelen találmányok leírásaira. A toronyról egyébként itt egy kép: www.newscientist.com/data/images/ns/cms/mg20227117.000/mg20227117.000-3_600.jpg . Ez persze a 7 méteres modell, amlynek a szerkezete alig emlékeztet a megépíteni tervezett óriástoronyra. Azon különösen sokat röhögtem, amikor olvastam, hogy azt, hogy az egész miskulancia a 100 kilométeres szélben ne lobogjon (mi van a Coriolis-erővel?), 150 méterenként "giroszkópokkal és aktív stabilizáló rendszerrel kellene ellátni." Magyarul szólva még fingjuk sincs, hogy miképp oldják meg. A stabilizáló rendszer, hogy elég gyors reagálású legyen, szerintem oldalirányú rakétafúvókákat jelent, amelyek üzemanyag-ellátása, de a hatékonysága is még felvet bizonyos kérdéseket. A meghibásodás esélyeire már tippeket sem merek elgondolni. Hogy egy ilyen lobogó kutyaszarra én semmi pénzért fel nem állnék, az tökéletes bizonyosság.

V2peti jól tapintott rá, hogy ez a torony végül felemelkedni próbál majd, vagy a földbe nyomódni. A kérdésre adható válasz alapvetően függ a tervezett szerkezettől, a felhasznált anyag tömegétől és a térfogattól. Piszokul érdekelne néhány ide vonatkozó számítás a tervezőktől. Persze lehet, hogy ők csak annyit akartak elérni, hogy emiatt a hülyeség miatt egy napig róluk beszéljen a fél világ, és eszük ágában sincs komoly terveket szőni a dologról.

@Fehérszakál: nekem az a gyanúm, hogy a modulok zártak, nincs bennük 20 km összefüggő gázoszlop, csak mindig 150 méter. Pár statikai számítást azért még megérne.

Azért itt egypáran eléggé el vannak tájolva a fizikai alapfogalmak terén. Hogy súlytalansághoz zuhanni kell, meg hogy milyen összefüggés is van a gravitáció és a súlytalanság (vagy a súly) között... Néhányan jobban tették volna, ha nem szólnak bele. Egyébként, hogy rögzülhessen: a Föld körüli keringési pálya eléréséhez kb. 7,9 km/s vízszintes sebesség kell. 11,2 km/s már ahhoz elég, hogy elhagyjuk a Föld vonzásterét, vagyis ez az első szökési sebesség.

atleta.hu · http://www.atleta.hu 2009.06.30. 02:56:05

@Androsz: A leugatas mindenkinek jol megy, meg a pongyolasag is :). Nem tudom, hogy mennyire megvalosithato az otlet (mindenkepp gyanus a szelek miatt), de azert lehet, hogy nem elbol hulyeseg. Illetve eleg sok egyebkent innovativ otlet nez ki annak, es gyakran van az ugy, hogy nincs minden reszlte kidolgozva amikor kitalaljak.

> 150 méterenként "giroszkópokkal és
> aktív stabilizáló rendszerrel kellene
> ellátni."

Nem egeszen ezt irtak. Marmint itt a blogban (az eredetit meg gondolom mas sem olvasta ;) ). 150 m egy modul, amin giroszkop_ok_ es stabilizalo rendszer lenne. Sehol nem irjak, hogy egy db illetve egy helyen.

>A stabilizáló rendszer, hogy elég gyors reagálású legyen,
> szerintem oldalirányú rakétafúvókákat jelent,

Ez tunik elsore logikusnak. Marmint a fuvoka.

> amelyek üzemanyag-ellátása, de a hatékonysága
> is még felvet bizonyos kérdéseket.

Minek uzemanyag? Ott van a csoben a levego. Alul befujjak, ahol kell, ott meg kinyitja a vezerles a szelepet. (Bar tenyleg nehez elkepzelni, hogy az elemek egesz feluleten hato magaslati szeleket nehany fuvokaval kompenzalni lehetne.)

> nekem az a gyanúm, hogy a modulok zártak,
> nincs bennük 20 km összefüggő gázoszlop, csak

Es ez mennyiben befolyasolja a nyomast? :) Emellett - Feherszakall eredeti megjegyzesere reagalva - a 20km magas gazoszlop nyomasa tenyleg irtozatos, nagyjabol egy atmoszfera (kb. egy bar). Leven pont ez a mertekegyseg definicioja ;). Ebbol kovetkezoen nem igazan kell semmit preselni sehova. Lasd meg felhajtoero. Illetve hat annyira kell, amennyi a szerkezet merevitesehez szukseges, de annak semmi koze a levegooszlop magassagahoz, az lenyegeben szerkezet sulyatol (a merevitesehez szukseges erotol) fugg.

pappito · http://pappito.com 2009.06.30. 05:27:15

ahogy nézem az általános és középiskolai fizikaoktatás merőben feleslegesnek látszik.

tisztkiv!

kilencövestatu 2009.06.30. 05:55:18

háde ott fenn kurva nagy szél van ám

StreetView · http://streetview.blog.hu 2009.06.30. 06:26:18

Erről én már régóta álmodozom!

Amcsi Jancsi 2009.06.30. 06:31:10

Az Északi-sarkon nincs Coriolis effekt, és mivel az amúgy is kanadai felségterület, ott fel lehetne építeni egy tornyot. Mondjuk ott nincs hegy, de egy jó nagy hajóra -ami annyi vizet szorít ki mint az általa tartott építmény súlya (kapitánnyal együtt)- lehetne építeni. Vagy csak egy simára gyalult jégtáblára, annak már 90%-a úgyis a víz alatt van.

georg 48 2009.06.30. 07:06:35

Az egészben az a szar, hogy ezek a nagy tudósok ezekért a baromságokért lóvét is kapnak. Nem is keveset! Ilyen és ehez hasonló ökörségekkel etetik a világot.

KolompárRómeó 2009.06.30. 07:08:41

Ja, a modell 7 meteres, a torony meg 15 km. Teljesen realis kovetkeztetesek fognak ebbol levonodni.

Idiotak.

2009.06.30. 07:31:48

Oké! Építünk egy 15 km magas lufitornyot. Mert az király és lehet onnan rakátét kilőni.

DE:
Ha már ki lehet lőni onnan a rakétát, amit szintén nem hiszek h a saját súlya fölött elbarná.
Hogy visznek oda föl egy akkora dögöt? És hogy bírja el a torony?

Szerintem ez a torony a saját súlyát sem bírja el, hiába töltik meg akármivel is.
800.000 tonnát egy 2 méter átmérőjű körív tartana meg? :D
Ha sikerülne szilárddá tenni, mekkora alap kellene alá, amit egy sziklába kellene fúrni valami hegyen? :D

Az ötlet is baromság.

is 2009.06.30. 07:50:36

"Szerintem ez a torony a saját súlyát sem bírja el, hiába töltik meg akármivel is.
800.000 tonnát egy 2 méter átmérőjű körív tartana meg?"

Valamint levegőnél nehezebb tárgy nem repülhet (Lord Kelvin). És nyilván a fele akkora tömegű tartályhajó is a tenger fenekén van, hiszen az nem úszhat, csak hobbiból építették meg, hogy lássák, ahogy elsüllyed.

a torony átmérője 230m, de nem muszáj elolvasni minden betűt, számot. még a végén megárt. dexion-salgó polcokat meg mindenki látott. szar, vékony, könnyű alumínium rudak, aztán tonnákat bír, szilárdan.

a súlytalanság feltétele, hogy az adott pontban mért erők eredője megegyezzen a gravitáció azon pontbeli erővektorával. nyilván 20km-en még elég nagy Föld felé mutató gravitációs vektor van, és még 20000km-nél is. de van a világűrben olyan pont, ahol ez a vektor nagyságra kb. 0, ott egy helyben állva is súlytalan vagy. pl. van ilyen pont (térbeli ponthalmaz) a Föld-Hold, és a Föld-Nap között is.

Mizar 2009.06.30. 07:52:38

"Az ötlet is baromság." -
Arról nem beszélve, hogy lassan fölmenni felvonóval 20 km magasra ugyanannyi munka mint öt perc alatt megtenni az utat. Úgyhogy energetikailag nem lehet nyerni semmit, viszont van egy idétlen torony ami összeomlik. :-)

Mizar 2009.06.30. 07:58:14

"a súlytalanság feltétele, hogy az adott pontban mért erők eredője megegyezzen a gravitáció azon pontbeli erővektorával" -vagy mindentől nagyon távol legyen. A torony teteje felé haladva egyébként fokozatosan csökkenne a testek súlya, a Föld keringése, azaz a centrifugális erő miatt.

Csiriba66 2009.06.30. 08:11:32

@Mizar: Lehet, hogy az ötlet baromság, jehet, hogy nem, de te sem hallottál még a hatásfokról. A lift esetén szerintem 50% fölött lehet, rakétánál talán 1-2. Továbbá a lift induló és érkező tömege jó esetben megegyezik. Rakéténál ha megérkezik 1t, lehet, hogy 10t indult el (a többit kifújta).

kpityu2 2009.06.30. 08:17:09

Az űrmérnök és az űrfizikus az olyasmi mint a tértechnológus vagy az időfizikus ? Ezeken a szakokon nem alaptantárgy a statika.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2009.06.30. 08:17:57

Ritka gáz ez a blog. Az összes post szó szerinti nyúlás valahonnan. Van hogy pont az Indexről. Szánalmas.

Mizar 2009.06.30. 08:20:50

@psychenova: az enyém biztosan nem.

Mizar 2009.06.30. 08:25:15

@Csiriba66: A hatásfok lehet érv, lévén tényleg rossz a rakétahajtómű hatásfoka itt a Földön. Az elvégzendő munkamennyiség nyilván ugyanannyi. De tételezzük föl, megéri elkészíteni ezt a tornyot. Hogyan fog ellenállni a légköri viharoknak egy ilyen magas torony?

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2009.06.30. 08:26:19

@Mizar: a postról beszéltem, nem a kommentekről.

Vogel Zs 2009.06.30. 08:42:30

Jajjjj.... Segitseg !!!! :)
Valami fizikus magyarazza mar ezt el mostmar vegkepp...
Sietnem kell munkaba, de azert most mar ezt a kommentet meg kell irnom.
Szoval...
Az volt a vitanyito feltetelezes, hogy ha epitesz egy eleg magas tornyot, hogy eleg messzire kerulj a foldtol, hogy a gravitacio "majdnem" megszunjon, akkor... Az hogy szunne meg ? Fokozatosan, vagy egybol ?

Erre mondta sajnos_kacat, hogy a sujtalansaghoz nem magassag, hanem sebesseg kell. Vagyis az en olvasatomban, olyan hogy sulytalansag nem is letezik. Az csak azert van, mert az urhalyo fold koruli palyara all es akkora a sebessege, hogy a "fold kiszalad alola". Na ezert van sulytalansag. A masik meg azt mondja, hogy sulytalansag csak akkor van ha zuhansz... Jezusom... En teljesen osszekeveredtem....

Tehat... Ez most igaz ??!! Tegyuk fel (ELMELETBEN) hogy epitenek egy ilyen urlift felet, ami osszekoti pld a Foldet a Marssal. Akkor elindulok gyalog a marsar (Mert van idom!!) es akkor semmi gaz egesz uton, mert a gravitacio csak akkor lesz majdnem 0, ha bolygokozeli palyara allok nagy sebesseggel. De mivel ez nem tortenik meg, a sulyom folyton ugyanaz marad ?? Mert itt valama ilyesmirol beszelnek. Mert ahogy egy masik kommentelo mondta: A gravitacio mindenhol ott van a vilagurben mit is gondolok En, a Foldet mi tartja nap Nap koruli palyan ?
Persze, hogy a gravitacio, na de a sulykulonbsegunk nem szamit ??
Tenyleg nem ertem !!! Valakiiiiiiii!!! Help !!!! :))))

Vogel Zs 2009.06.30. 08:45:59

Es egy egybolygos naprendszerben, pld ha elhagyom a bolygo vonzaskorzetet, akkor egybol elkezdenek "zuhanni" a napba ?? az nem szamit, hogy milliard kilometerekre vagyok ?? Mert ugye a gravitacio mindehol ott van a vilagurben...

Csiriba66 2009.06.30. 09:46:06

@Mizar: 1. Nem csak a hatásfoka rossz, hanem az utolsó másodpercben elégetett hajtóanyagot az első másodperctől cipelnie kell.
2. Nem véletlenül írtam: "Lehet, hogy az ötlet baromság, lehet, hogy nem,...". Nem csak az eseti viharokkal kell megküzdenie, hanem a föld forgása miatt ébredő állandó szelekkel, az állandóan ható Coriolis erővel (egyenlítőn kivül), a saját tömeg megtartása, stb. Viszont ha elkészül valamilyen szerkezet, mégha csak 10-20 km magas is amiről űreszközöket lehet olcsóbban feljuttatni mint rakétával az hatalmas előnyt jelent. Nem véletlen, hogy az új űrkisérletek jelentős része arra irányul, hogy repülőgép szerűen emelkedjen minél magasabbra, majd tovább rakétaként.

Csiriba66 2009.06.30. 09:58:01

Sajnálatosnak tartom, hogy olyan emberek hülyéznek le másokat akiknek zéró közeli ismeretei vannak fizikából. Ez kevés kivétellel igaz a kommentelőkre. Néhányan írnak többé kevésbé helyes dolgokat egyik mondatukban, majd tönkre is teszik vmi oda nem illő, hibás dologgal a következőben. 1-2 kommentelő írt csak részleteiben és összefüggéseiben is helyes dolgokat. A többieknek: középiskolás fizika elégtelen, gimnázium újrakezdés, órán jobban figyelés.

asdfjklé1234 2009.06.30. 12:17:34

Jézus hány évesek írnak erre a blogra? :D Jézus...

Vogel Zs: a súlytalanság azt jelenti hogy nem hat rád súlyerő és ennyi, pont. A súly az amivel te nyomod az alátámasztást vagy amivel a felfüggesztést húzod. Megfordítva: azért érzékeled mert nyom/húz valami. Ha nem vagy alátámasztva és nem is vagy felakasztva akkor nincs súlyerő, ennyi. Ugortál már le valahonnan? akkor is súlytalanság állapotában vagy. Ugorj le a strandon a toronyból és pár másodpercig súlytalan leszel. Ugorj fel egyhelyben, akkor is súlytalan vagy. A súly és a tömeg nem ugyanaz a dolog!!!! Ahogy a súlyerő és a nehézségi vagy gravitációs erő sem.

Az űrhajósok által érzékelt súlytalanság állapotában is zuhansz folyamatosan, csak "körbezuhanod" a földet, ezért soha nem érsz le. Most lehetne erőegyensúlyokról beszélni de ennél egyszerűbb így megérteni. Ha megfelelő sebességgel haladsz egy adott magasságon akkor szépen "körbezuhanod" a földet. Na jó ha úgy tetszik akkor a gravitációs erő épp arra elég hogy körpályán tartson és ne szállj el a fenébe. Ezért nem zuhansz le, de alátámasztás/felfüggesztés még mindig nincs... tehát nem érzékeled hogy vonz a gravitáció.

Ahogy mész felfelé a rád ható gravitációs erő csökken, a távolság négyzetével. De ha nincs alattad semmi amit nyomnál vagy amit húznál akkor nem érzékeled ezt. HA egy toronyban sétálsz fel akkor folyamatosan érzékeled és folyamatosan csökken kicsit de a föld több mint 6000km-es átmérőjéhez képest azért az a 20 km bakfitty. Ha egy űrlifttel mész a marsra akkor jó közelítéssel csak ezen két bolygót kell figyelembe venni (tekintsünk el a Holdtól). Eleinte csökkenni fog négyzetesen a súlyod ahogy távolodsz a Földtől. Aztán lesz egy pont ahol a Föld és a Mars rád ható gravitációs vonzása épp kiegyenlítik egymást, itt súlytalan leszel. Hiába van alátámasztásod nincs erő ami húzna rá. Aztán ahogy mész tovább megfordul a dolog és a Mars kezd el egyre jobban, négyzetesen húzni. Persze mindig mindkét bolygó hat rád csak ha egymás mellé rajzolsz két négyzetes görbét így akkor megérted hogy az út felében praktikusan csak az egyik, a másik felében praktikusan csak a másikat kell figyelembe venni.

A többihez inkább nem mondok semmit :)

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2009.06.30. 13:33:24

@atleta.hu: "Minek uzemanyag? Ott van a csoben a levego. Alul befujjak, ahol kell, ott meg kinyitja a vezerles a szelepet."

Kicsit képzeld magad elé, hogy mekkora kompresszálás kell ahhoz 20 km magasan, hogy a torony végének ide-oda csapódását megakadályozni hivatott fúvókák tolóereje elégséges legyen, az oda csövön eljutó ritka levegőt felhasználva. Tudom, lehet túlnyomást csinálni, de nekem akkor sem tetszik eléggé a dolog. Egyébként mivel szerintem minden pillanatban nyitva lenne a fúvókák kábé egyharmada, ez becslés csupán, de az a torony szüntelenül kígyózik majd, akkor jó kis munka lesz a hajtóanyag-ellátás.

A torony súlyát nem tudjuk megtippelni sem, ezt már mondtam. Nem tudjuk, mekkora lesz a csövek térfogata, azaz mennyi statikus felhajtóerőt tud majd produkálni.

Figyeljetek már, ne ökörködjetek a gravitáció és a súlytalanság állandó összeerőltetésével. A Föld átmérője nagyjából 12760 km, vessétek már össze ezzel azt a 20 kilométert, amennyit a torony legteteje elér. Sem a gravitáció csökkenése, sem a centrifugális erő megnövekedése révén nem kapunk néven nevezendő nyereséget. A Hold is a Föld gravitációs terében van, eszméletlen sebességgel keringenie is kell ahhoz, hogy ne zuhanjon össze a két égitest. És mielőtt bárki is a Hold tömegével kezdene foglalkozni, a körpályához szükséges keringési sebesség teljesen független a keringő objektum tömegétől, gimnázium harmadik osztály.

Ha egy űrhajót feltennénk 200 km magasra, és megállítanánk ott (még akkor is, ha csak hagynánk a Föld forgásából eredő 24 órás keringési pályán mozogni), úgy zuhanna le, mint a huzat. Abban a magasságban a körpálya megtartásához másfél órás keringési pálya kell, 1957 október 4. óta bizonyítva vagyon ez az elméletben is szépen kiderülő tény.

A súlytalanság egyetlen feltétele, hogy a test alátámasztás nélkül engedelmeskedjen a gravitáció erejének. A súlyodat azért érzed, mert a gravitáció által gyorsítani próbált sejtjeidet visszatartja egy az alfeledet nyomó erő. A sejtek, szervek egymásra nehezednek, és így súlyos vagy. Ha a hullámvasút felfelé kanyarodik veled, akkor a gravitáció ellen gyorsít, növekedik a súlya minden alkatrészednek. Ha a hurok tetején épp olyan pályán lenne (de nincs), amely követné a szabadesést, súlytalan lennél. A víz alatt azért nem vagy súlytalan, csak lebegsz, mert a tested a víz felhajtóereje által felfelé van nyomva, kívülről, tehát ellenáll a nehézségi gyorsító erőnek.

Egy orbitális pályán, a földhöz viszonyított koordinátarendszerben a sejtjeidre ható centrifugális erő ellensúlyozza a gravitációs erőt. Ehhez 28800 km/h sebességgel kell süvíteni. Megjegyzem, a föld körüli pályán, ha egyenletes sebességgel repülsz, akkor is gyorsulsz, mert a sebességvektorod iránya folytonosan változik, és definíció szerint ez is gyorsuló mozgásnak minősül, ha elhiszed, ha nem. Utána lehet nézni.

A torony elhajlását egyébként nem csak a szél, és nem csak a Coriolis-erő erőltetné, hanem az égimechanikai paradoxon néven ismert törvényből származó nyíróerő is, amely ilyen magas toronynál valóban nem sok, de nem is érdektelen.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2009.06.30. 13:39:03

Helyesbítek, az égimechanikai paradoxon helyett egyszerűbb Kepler 3. törvényéből kiindulni.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2009.06.30. 13:44:46

Az állandó probléma, úgy figyeltem meg, hogy a könyvekben mindenfelé látható ábrák teljesen rossz méretaránya egy téves elképzelést sulykol be az űrhajók pályamagasságáról. A Föld sugara 6380 km, mondjuk, az űrhajók pályamagassága 2-300 km. Csináljatok egy méretarányos rajzot, és csodálkozzatok. A könyvek azért mutatnak mindig mást, mert úgy jobban látszik, amit el akarnak magyarázni.

2009.06.30. 15:29:55

@Vogel Zs: gravitacio mindenhol van, csak nem feltetlenul a fold gravitacioja dominal
ha elered a masodik kozmikus sebesseget, akkor a nap korul tudsz palyara allni, vagy ha tovabb gyorsulsz, akkor el tudod hagyni a naprendszert

@ergerberger: hogy tetszett mondani?
tovabbra is fenntartom azt az allitast, hogyha egy 1m magas dobozon allsz, vagy ha egy 200km magas dobozon, akkoris ugyanugy hat rad a fold gravitacioja, es fogsz sulyt merni a merlegen, ha raallsz

@is:
"a súlytalanság feltétele, hogy az adott pontban mért erők eredője megegyezzen a gravitáció azon pontbeli erővektorával. nyilván 20km-en még elég nagy Föld felé mutató gravitációs vektor van, és még 20000km-nél is. de van a világűrben olyan pont, ahol ez a vektor nagyságra kb. 0, ott egy helyben állva is súlytalan vagy. pl. van ilyen pont (térbeli ponthalmaz) a Föld-Hold, és a Föld-Nap között is."

ezeket hivjak Lagrange pontoknak, es kulonos ismertetojeluk, hogy nem lehet ide eljutni egig ero toronnyal, hanem jelenlegi ismereteink szerint csak bazi nagy raketakkal :)

2009.06.30. 15:42:25

@Vogel Zs: asszem sikerult teljesen felreertelmezned amit mondtam

a kiindulo allaspont egy 200km magas torony volt
ez a foldkorul keringeshez szukseges magassagot alulrol karcolja (az ISS valahol 300-400km kozott kering)

szo nem volt bolygokozi utazasrol
ha a fold kozeleben sulytalan akarsz lenni, akkor azt fold korul keringve tudod megtenni

ha a marsra mesz, akkor utkozben persze semmi nagyobb targy nem hat rad, igy ott sulytalan lennel az urhajoban (felteve hogy nem megy a hajtomu)
egigero paszulyt nem lehet noveszteni a marsig, elter a ket bolygo forgasi es keringesi ideje, nem lehet merev ruddal osszekotni oket, meg elmeletben sem

teljes sulytalansagot ugy, hogy mozdulatlan maradsz azokon a pontokon tapasztalhatsz, ahol a fold es a hold gravitacios hatasa kiegyenliti egymast

2009.06.30. 15:47:42

@Vogel Zs:
"Es egy egybolygos naprendszerben, pld ha elhagyom a bolygo vonzaskorzetet, akkor egybol elkezdenek "zuhanni" a napba ?? az nem szamit, hogy milliard kilometerekre vagyok ?? Mert ugye a gravitacio mindehol ott van a vilagurben..."

a sebessegedtol fugg
az elso kozmikus sebesseg ahhoz kell, hogy el tudd hagyni egy bolygo vonzaskorzetet, pl a foldon 11.2km/s
a masodik kozmikus sebesseg a naprendszer elhagyasahoz kell (ezt fejbol nem tudom, de ez mar olyan nagy, hogy hagyomanyos raketatechnikaval nem egyszeru elerni, a voyager urszonda ehelyett inkabb kihasznalta a bolygok gravitaciojat, parabolapalyan huzott el valamelyik gazorias mellett, es igy gyorsult fel annyira, hogy eselye legyen kijutni a naprendszerbol)

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2009.06.30. 16:26:10

@sajnos_kacat: "igy gyorsult fel annyira, hogy eselye legyen kijutni a naprendszerbol"

Ami azért sem könnyű, mert még az Oort-felhő is a naprendszerhez tartozik, márpedig annak távolsága fényhónapokban mérhető.

Érdekesség viszont, hogy komoly források szerint a Voyager szondák törvényszerű lassulása - hiszen a Nap még mindig vonzza őket valamennyire - nem annyira erős, mint amennyinek a számítások szerint lennie kellene. Vagyis vagy kevésbé vonzza őket a Nap, vagy valami gyenge hatás kifelé tolja/húzza őket. Tudtommal még nincs teória a jelenségre. =-O

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2009.06.30. 16:26:57

@sajnos_kacat: "igy gyorsult fel annyira, hogy eselye legyen kijutni a naprendszerbol"

Ami azért sem könnyű, mert még az Oort-felhő is a naprendszerhez tartozik, márpedig annak távolsága fényhónapokban mérhető.

Érdekesség viszont, hogy komoly források szerint a Voyager szondák törvényszerű lassulása - hiszen a Nap még mindig vonzza őket valamennyire - nem annyira erős, mint amennyinek a számítások szerint lennie kellene. Vagyis vagy kevésbé vonzza őket a Nap, vagy valami gyenge hatás kifelé tolja/húzza őket. Tudtommal még nincs teória a jelenségre. =-O

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2009.06.30. 16:28:01

Bocs, csak bezizzent a honlap egy percre.

dark future · http://www.andocsek.hu 2009.07.01. 00:19:51

Nabazz, semmi értelme nincs fizikát tanítani, ha ennyi jött le/maradt meg belőle egyeseknek.

ergerberger 2009.07.01. 13:43:50

@sajnos_kacat: "tovabbra is fenntartom azt az allitast, hogyha egy 1m magas dobozon allsz, vagy ha egy 200km magas dobozon, akkoris ugyanugy hat rad a fold gravitacioja, es fogsz sulyt merni a merlegen, ha raallsz"

Úgy mondtam, hogy Ön egy baromnak tetszik lenni, mert az iménti állítása, amit Ön fönntart, egy baromság.
Mégpedig azért, mert a valóságban nem úgy van, ahogyan Ön azt állítja.
Így már érti, kérem?

2009.07.01. 13:48:49

@ergerberger:
"mert a valóságban nem úgy van, ahogyan Ön azt állítja."

akkor legyszives fejtsd ki, hogy van ez a valosagban

AttoFemto · http://nanotechnologia.blog.hu/ 2009.07.01. 23:16:11

@Androsz: Amire gondolsz, az a Pioneer-anomália, ld. még en.wikipedia.org/wiki/Pioneer_effect
Én arra tippelnék, hogy mérési hiba, mint ahogyan a wikipedian is ez az első a lehetséges magyarázatok között. Leszögezhetjük, hogy az itt diszkutált toronyhoz a dolognak köze nincs.
süti beállítások módosítása