Jövő Most

Elkészült az első mesterséges, bionikus kéz, amellyel az amputált végtagokkal élők újra érezhetnek majd. Az első ilyen beültetésre még idén sok kerül, ezzel megnyílhat az út a művégtagok új generációja előtt.

A bionikus kéz huzalozása a páciens idegrendszeréhez kapcsolódik majd, ezzel vezérelheti majd a mozgásokat és visszajelzéseket kap az érintésekről is a tenyéren található szenzorokból. A műkéz közvetlen összeköttetését az idegrendszerrel az emberi kéz két fő idegére kötött elektródákkal biztosítják. Így a tulajdonos gondolatokkal irányíthatja a készüléket, sőt a szenzorokból érkező jeleket is egyből az agya dolgozhatja fel, amely nagyon gyors, két irányú információáramlást biztosít. “Ez lesz az első olyan művégtag, amely valós idejű visszajelzést biztosít majd a pácienseknek” – mondja Micera.

A tervek szerint a mostani páciens először egy hónapig viseli majd a műkezet, hogy megnézzék, mennyire tud alkalmazkodni. Amennyiben minden jól megy, a tökéletesen használható modell két éven belül érkezik.

index

Eddig ez jó, hogy sérült visszanyerheti a végtagját, olyna mellékhatások nélkül, mint a 2012-es Pókember filmben láttunk :) De mint tudjuk, minden fejlesztés a hadi iparból jön.

Kiváncsi vagyok, mikor lesz hadrendve állítva valamilyen harci borg vagy rendfenntartó robotzsaru.

 A kutatók régóta kísérleteznek apró, repülni képes szerkezetekkel, melyek sokoldalúan alkalmazhatók, főleg megfigyelésre, felderítésre. A legújabb fejlesztések a némileg méretesebb, így erősebb és nagyobb teherbírású denevérszerű szerkezet kialakítását célozták meg, melyet különleges szárnyszerkezete teszi igazán érdekessé. Íme, az "alakmemóriás" tulajdonsággal rendelkező speciális emlékezőfémből készült vázszerkezetű robotdenevér.

A napokban bemutatott szerkezet érdekessége, hogy szárnyainak tartószerkezete egy rendkívül különleges anyagból, nevezetesen az elektromos jelekre azonnal reagáló, alakját könnyen és gyorsan változtató, az előző állapotokra úgymond "emlékező" fémből készült. Ezen fémötvözetek előnyös és egyedülálló tulajdonsága, hogy valamilyen külső hatásra (pl. hő vagy elektromos jel) képesek visszanyerni egy megelőző állapotban felvett alakjukat. Ezzel a megoldással egy folyamatos mozgássor hozható létre, mint például a madarak szárnyának a dinamikája. Gyakorlatilag megoldható az ember oly régóta vágyott álma, hogy igazi madárként, pusztán a szárnyainak mozgatásával repülő szerkezetet hozzon létre - igaz, még csak igen kis méretben.

A kutatók az igazi denevérek felépítése és mozgása alapján alkották meg a robotdenevér modelljét (lásd a képen). Hajszálvékony, emlékező fémből készült műizmokat hoztak létre, melyek az impulzusok hatására izomszerűen mozogtak, felvették az előző állapotukat, majd a jel megszűnte után visszatértek eredeti állapotukba, így imitálva a denevér szárnyának mozgását.

Emlékező fémek

A speciális ötvözetek (például a nitinol, azaz nikkel-titán ötvözet, melyet 1958-ban hoztak létre először) alakját, amelyre majd valamilyen jel hatására emlékeznie kell, adott hőfokon határozzák meg. Erről lehűtve egy másik alakot vesz fel, azonban ha újra felhevül a megadott értékre, akkor felveszi az eredeti formát. A jelenséget a hőmérséklet hatására szabályosan megváltozó kristályszerkezet hozza létre, a hőmérsékletváltozást pedig elektromos energiával könnyen elő lehet idézni.

A technológia hihetetlen lehetőségeket rejt magában, azonban a nagyobb méretű, hasonló elven működő szerkezetek megalkotásáig még számtalan technikai problémát kell majd megoldani. Addig is azonban jól használhatóak lehetnek az apró szerkezetek, segíthetnek például az aerodinamika még meg nem értett összefüggéseinek feltárásában is.

Amennyiben sikerül műszakilag kellően kiforrott, megbízhatóan kontrollálható és kellő képességekkel rendelkező miniatürizált robotokat létrehozni, melyek sorozatban is gyárthatóak, akkor nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy kijelenthessük, a jövőben életünk számos területén megjelenhetnek ezek az aprócska szerkezetek. Megfelelő szenzorokkal felszerelve vegyi és sugárzó anyagok felderítésétől kezdve az épületeken belüli megfigyelésekig sokféle feladatra bevethetőek lesznek. Az emlékező fémek gyakorlati alkalmazása akár a gyógyászatban is elterjedhet, mozgássérült emberek életének megkönnyítésére, a sérült izmok helyett végezhetnének munkát.

Apró robotok katonai szolgálatban

Nem véletlen, hogy a hadsereg is élénken érdeklődik a hasonló programok iránt. A harctereken számos kisebb-nagyobb robotot alkalmaznak, ezek feladata az olyan esetek megoldása, melyek az emberek számára lehetetlennek vagy túl kockázatosnak bizonyulnak. Robbanóanyagok megtalálása és megvizsgálása, hatástalanítása, vegyi-, illetve sugárzó szerkezetek felderítése, ellenséges állásokba való "beszivárgás", információgyűjtés: mind-mind a repertoárjukba tartozik. Főleg a repülő, apró méretű, ezért nehezen észlelhető és lelőhető robotoknak lesz nagy jövője, hiszen ezek akár harci cselekményt is végrehajthatnak.

origo

A robotdenevér elfér az ember tenyerében, pehelykönnyű, kevesebb, mint hat gramm a súlya. Úgynevezett intelligens anyagokból készült, amelyek rendkívül hajlékonyak, ráadásul ha elhajlanak, könnyedén visszanyerik eredeti alakjukat. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói olyan repülő robotot kívántak létrehozni, amely szűk helyeken jól irányítható a távolból, s különféle kutató, megfigyelő vagy mentési feladatokat láthat el.

STOP

 Egy gigantikus felfújható torony jelentené a kötélpályás űrfelvonó alternatíváját. Az ötlet támogatói szerint bár az elképzelés legalább annyira futurisztikus, mint az űrfelvonóé, megvalósítása viszont gyorsabb lenne.

Az egész űrfelvonó törekvés lényege, hogy a költséges és környezetbarátnak nem igazán mondható rakétatechnika nélkül juttassanak el szállítmányokat alacsony földkörüli pályára. Felfújható pneumatikus modulokat már több űreszköznél is sikeresen alkalmaznak, ezekből építene fel egy 15 kilométer magas tornyot Brendan Quine docens, George Zhu adjunktus, valamint Raj Seth kutató asszisztens, a Torontói York Egyetem űrmérnöki és űrfizikai karának munkatársai, akik az Acta Astronautica folyóiratban írtak az elvről.

Ha egy megfelelő hegytetőn történik az építkezés, akkor az építmény magassága elérheti a 20 kilométert is, ahol már légköri kutatásokat lehetne folytatni, miközben turisztikai célpontnak is kiváló lenne, telekommunikációs alkalmazások is helyt kaphatnának, de akár űrhajók kilövését sem tartják kivitelezhetetlennek.

A csapat kevlár-polietilén kompozit csövekből készített modulok sorából építené fel a tornyot, a felfújható modulokat pedig valamilyen könnyű gázzal, például héliummal töltenék fel. Az elv tesztelésére elkészítettek egy 7 méteres kicsinyített modellt, amit hat modulból állítottak össze. A modulok három rétegelt polietilén csőből készültek, melyek gyűrűket ölelnek körül. A levegővel felfújt csövek átmérője 8 centiméter.

Hogy egyenesben maradjon és ellenálljon a szeleknek, a teljes méretű szerkezet minden egyes modulját giroszkópokkal és aktív stabilizáló rendszerrel kellene ellátni. A csapat számítása szerint megközelítőleg 100 modulból állna össze egy 15 kilométeres torony, ebből könnyen visszaszámolható, hogy egy modul 150 méter magas lenne. A modulok átmérőjét a kanadaiak 230 méterben határozták meg, a felfújható csövek 2 méter átmérőjűek lennének. Quine szerint az egész építmény 800 000 tonnát nyomna felfújva, ami megközelítőleg kétszerese a világ legnagyobb óriás-tartályhajója súlyának.

"Húsz kilométeres magasságban már majdnem olyan sötét van, mint a világűrben, bármely irányba körülbelül 600 kilométerre lehet ellátni" - mondta Quine. A turisták elé majdnem olyan látvány tárulna, mint a világűr pereméről, itt azonban még nem kell megküzdeniük a súlytalansággal. Számítása szerint a torony egészen 200 kilométeres magasságig terjeszkedhetne, így hasonló szerepet tölthetne be, mint a sokak által magasztalt űrfelvonó. Azonban míg a felvonóhoz még nem létező, szupererős nanocsövekből készített szalagokat használnának, addig a toronyhoz szükséges anyagok akár már ma is rendelkezésre állnak.

Biztonság terén is biztatónak tűnik a torony elv, több modul sérülése sem vezetne az egész szerkezet összeomlásához, hangoztatják a tervezők.

 A nagyenergiájú ultrahangot pár éve alkalmazzák a nőgyógyászatban és prosztatadaganatoknál a beteg szövetek elpusztításához. Technikai nehézségek miatt eddig az idegsebészet területén nem lehetett bevetni, hogy agyi műtéteket végezzenek vele a koponya megnyitása nélkül, de egy kutatócsapatnak most sikerült új műtéti folyamatokat kifejlesztenie.

Az ultrahangos agyműtéteket klinikai mágneses rezonancia rendszerben végzik, amelyet kifejezetten a képi vezérlésű, nem invazív beavatkozásokhoz szereltek fel nagyenergiájú ultrahangos rendszerrel. Az ultrahangot folyamatosan ellenőrzi a képalkotó mágneses rezonancia (MRI), mialatt az behatol a beteg agyába az érintetlen koponyán keresztül, és ott egy három-négy milliméter átmérőjű gyújtópontban koncentrálódik. Az ultrahang hatvan fokig melegíti fel a térben élesen elhatárolt szöveteket. Egy vagy több műtéti területet is el lehet sorvasztani. A többórás ambuláns beavatkozás altatás nélkül zajlik, a beteg közben teljesen tudatánál van.

A Berkeley egyetem kutatói Alex Zettl professzor vezetésével olyan új típusú memóriacsip elméleti alapjait írták le, ami azonos méret mellett a maiaknál akár ezerszer több adatot képes tárolni, és azokat szinte végtelen ideig meg is őrzi. (ja kérem a nanotechnika elve, hogy minden sokkal kisebb :)

A szén nanocsőbe zárt vasrészecskével tárolt adat négyzethüvelykenként terrabájtos méreteket érhet el. Ez körülbelül egy ujlenyomat mérete. Az egész rendszer az emberi hajszál méretének ötvenezred része, és ugyanúgy képes az információ tárolására, annak nagy pontosságú írására-olvasására, mint a mai memóriák. 

És a hőmérséklet-stabilitás meghaladja az egymilliárd évet.

Laboratóriumi körülmények között már a gyakorlatban is sikerült működésre bírni az új generációs memóriacellákat, de a tömeggyártástól még nagyon messze van a technológia.

Önállóan gondolkodó, érvelő, tudományos elméleteket gyártó robotokat készített tudósok két csoportja. Az ilyen robottudósok összetett biológia rendszerek kibogozásában, új gyógyszerek tervezésében, a Föld éghajlatának modellezésében, vagy éppen a világegyetem megértésében állíthatók munkába, de egyelőre még egyszerűbb feladatokkal kell megbirkózniuk.

Ross King, a walesi Aberystwyth Egyetem munkatársa kollegáival egy olyan, Adam névre keresztelt robotot alkotott, amely nemcsak, hogy kísérleteket végez az élesztő hatásmechanizmusáról, de értelmezni tudja az eredményeket, és képes megtervezni a következő kísérletet. Adam az első robot a világon, amely önálló tudományos felfedezésre jutott, ez esetben a pékek élesztőjének genetikai felépüléséről.

"Egyedül képes hipotéziseket felállítani, majd végrehajtani a kísérleteket. Ellenőriztük, jó eredményeket kapott" - számolt be King egy interjúban. "Emberek már a hatvanas évek óta dolgoztak ezen. Amikor először robotokat küldtünk a Marsra, még csak álmodtak arról, hogy azok önállóan képesek kísérleteket végezni a vörös bolygón. Most képesek vagyunk rá" - tette hozzá a tudós.

A másik, Eve névre hallgató robot az Adaménél sokkal nagyobb agyi kapacitásával ( :-) ) új gyógyszerek megalkotásában kap majd feladatokat. King bízik abban, hogy az intelligens robotikus gondolkodás alkalmazása az összetevők tízezreinek szétválogatásában, különösen az elhanyagolt trópusi betegségek, így például a malária területén juthat fontos szerephez.

Hod Lipson, az egyik New York-i kutató azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy a robotok révén a közeljövőben elavulttá válnak a tudósok, de azt igen, hogy a robottudósok átvehetnek feladatokat a laboratóriumokban zajló rutinmunkából.

A képen  Robert Picardo, a USS Voyager orgosi segédhologramja (Doktor) és a holomátrixát a saját képémására létrehozó tudós Ewis Zimmerman szerepében látható. Mögötte (mögöttük) Deanna Troi szerepében Marina Sirtis.

A teremtő napló állománya <creation.log>

Az Úr megalkotta Adamot és Eve-t, hogy keressék és kutassák a világ összefüggéseit és válaszait. És elküldé teremtményeit jóságában az Úr, hogy szüntesség meg a világ betegségeit.

Az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium Cyberbiztonság és Információ, Intelligencia Kutatócsoport UNTAME projektjének keretében fejlesztett cybotok felderítik a hálózatra besettenkedőket, az információt közlik egymással, így előzve meg a komolyabb galibákat.

A rendszer elemei egymással kommunikálnak, nem önálló egységek, hanem kollektívát alkotnak. (Mi vagyunk a Borg! Az ellenállás hasztalan)

Az „intelligens, önjavító, behatolás-detektáló és megelőző" szoftverrendszert az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma rendelte meg az információbiztonsági hiányosságokat kritizáló Kongresszusra reagálva. „A cybot intelligensebb az ágensnél" – jelentette ki a fejlesztőcsoportot vezető Joe Trien. – „Ha egy ágenst elveszítünk, az el is veszett.

Mivel együtt szándékozik dolgozni társaival, a cybot folytatja küldetését, újjáéled, ha kell, s ott folytatja, ahol abbahagyta."

A prototípus támogatja a kereskedelmi forgalomban lévő programokat, biztonsági szoftvereket, így a pont-pont megoldásokkal való együttműködést is. 

A következő kihívást a cybotok működő hálózaton történő tesztelése és annak bizonyítása jelenti, hogy viselkedésük nem válik kiszámíthatatlanná. Nem lázad-e fel teremtői ellen, mint a Skynet. Trien szerint a folytatáshoz újabb anyagi források szükségesek, és amennyiben rendelkezésre állnak, két éven belül készen lesznek.

Ha egy szalamandra újra tudja növeszteni a levágott farkát, miért ne lehetne ugyanerre képes egy amerikai tengerészgyalogos? írja az index

Hát igen, egyesek örülnének a farok (újra)növesztésének :)

Az egész kedvenc sci-fi megvalósító ügynökségünk projektje.

A Massachusetts -i Worcester Politechnikai Egyetem kutatóinak sikerült emberi bőrből egymástól nem különböző növekedni, és szervekké, testrészekké fejlődni képes sejtek összességét létrehozni.

A végtagjaikat vesztett katonák kezének-lábának újranövesztéséhez azonban ennyi nem elég, a következő lépésben azt kell elérni, hogy a blasztémából izomszövet keletkezzen, majd azokat valamilyen, egyelőre meghatározott anyagból készült szövetváz köré növeszteni (élő szövet a fémvázon).

A hadügyi projekteknek egy része kudarccal végződik, és nem hallani róluk többet; más részük sikeres lesz, és azért nem hallani róluk többet.

Olvasom az indexen, hogy Szöknek a pingvinek a rezervátumokból!

Nem sci-fi, de felrémlett a Madagaszkár pingvinjei képe. 

Sokáig hírdették, hogy az eszközhasználat az ember sajátja, más faj nem képes ijenre, ez tesz minket emberré. Nos ez az ingatag elmélet végleg megdőlt.

Korábban is tapasztalák nyomait a vadon élő majmoknál a botok, kövek használatának.

A tengerparton közelében élő csoportoknál az étel tengervízzel sózását figyelték meg. A kiásott gyökereket, összegyűjtött magokat szivesebben tisztítják a tengerben, mint a közelebb lévő patakban.

Most azonban megfigyelték, hogy a stockholmi állatkert Santino nevű csimpánza a kert reggeli nyitása előtt komótosan, jó hangulatban összegyűjtögeti a köveket, félrerakja, majd néhány órával később - amikor a legtöbb látogató van az intézményben - idegesen és zaklatottan megdobálja velük az embereket.

A csimpánzok azt is megtanulták, hogyan törhetnek le nagyobb betondarabokat a kerítésből, hogy azokat később hajítólövedéknek használhassák. Tehát eszközt készítettek.

Santino nem bántotta a társait, a támadások csak a csimpánzok számára kijelölt szigetet körülvevő korláton át bámészkodó emberekre irányultak.

Az állatkert rövid úton elejét vette az evolúciós folyamatnak. Ivartalanította az agresszív egyedet, így nem örökítheti át utódaira előnyös képességeit.

Néhány éven belül elkészülhet a miniatűr mesterséges tüdő prototípusa. A szerkezet akkora lesz, mint egy szemüvegtok, és sok páciensnek feleslegessé teszi a tüdőátültetést.

A készülék a szervezeten kívül dúsítaná oxigénnel a vért, és kivonná belőle a széndioxidot. Körülbelül negyven betegség esetében lenne hasznos a páciensnek a mesterséges tüdő. Ilyen a tüdőrák, a TBC, az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a cisztás fibrózis, az alvás közbeni légzésmegállás (apnoea), madárinfluenza, a hörgőcskék gyulladása. index

A sci-fi történet harmadik helyezett gonosztevője is csak mesterséges tüdővel jellegzetes hangon tudott lélegezni. Elősször 1977-ben tűnt fel. 

Egy pont aki emlékszik, melyik folmben hangzott el az alábbi mondat?

Igen, a Terminator-ban.

A sorozat adásszünete (meg a cinematrix blog miatt :) ) előszedtem  a régi képeket és híreket.

Processzorhálózat a chipen

A 80 kisméretű, egyszerűsített magból felépülő chip jelenlegi formájában kevéssé piacképes, vagy alkalmas valódi számítási feladatok hatékony futtatására, célja azonban nem is ez, hanem a kísérletezés, a sokmagos koncepció megvalósításához szükséges elektronikai és architekturális megoldások kidolgozása és kipróbálása.

Szendvics

Hogy egy ilyen chipet hogyan látunk el megfelelő mennyiségű adattal, egy újabb jelentős problematika. Az Intel mérnökei szerint egy újabb szintre lesz szükség a memória hierarchiában, mégpedig a processzorhoz közel hozott DRAM-ra.

Amikor elősször megláttam ezt a csodát rögtön a T2-ben megsemmísített törött osztyaprocessor képe ugrott be, amint John Connor kiveszi a páncélszekrényből. HWSW

Irodai robotzsaru

Két japán cég közös fejlesztése a T-34 típusjelzésű biztonsági robot, amely hálóval teríti le az illetéktelen behatolókat - számolt be a BBC. A T-34-est egy robotokat gyártó, illetve egy biztonságtechnikai cég, a Tmsuk és az Alacom közösen fejlesztette ki. Fejlesztői irodákba szánják arra a feladatra, hogy a munkaidő lejárta után ellenőrizze, senki sem tartózkodik a helységben, későbbi változatai már a zsúfoltabban berendezett otthonok védelmére is képesek lesznek. Mozgás-, hő-, és hangérzékelőjével képes észlelni a behatolót, extra lehetőségként a T-34-es egy jókora hálót tud kilőni a betörőre...

Később a T-70 változathoz alapfelszerelség lesz a golyószóró. A T-800 pedig megfoghatja a fegyvereket, ahogy mi is tesszük.

Megszületett a világ egyik első olyan lánycsecsemője, akinél a beültetés előtti genetikai vizsgálat segítségével zárták ki az öröklődő emlőrák kockázatát nagyban megnövelő egyik génváltozat jelenlétét. 

A beültetés előtti genetikai vizsgálatok során a mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriók közül azokat választják ki, amelyek nem hordozzák a szűrni kívánt génváltozatot. A beültetés előtti genetikai vizsgálat eljárása nem új, korábban azonban - néhány újabb esetet leszámítva - csak gyógyíthatatlan örökletes betegségek (például cisztás fibrózis, Huntington-kór) szűrésére használták ezt az eljárást.

A módszer kritikusainak további félelme, hogy az embriószelekció egyes szülők számára lehetővé teszi majd, hogy ők maguk válasszák meg gyermekük nemét vagy más fizikai tulajdonságait.

DVD ajánló: Gattaca (1997)

Elkészült az a szkenner, amely milliméteres pontossággal le tudja másolni a környezetünket. Az eszköz egy lézerszkennerből és egy digitális fényképezőből áll. A szkenner elkészíti a helyszín háromdimenziós modelljét, és erre fektetik rá a digitális kamera által készített képeket. 

A berendezés közlekedési balesetek és gyilkosságok helyszínén, régészeti feltárásokon, építkezéseken, vagy akár videojátékok előkészítéséhez is használható.

Vagy akár a világ learchiválásában is. Talán a következő Google Earth verzió felbontása 1mm lesz?

A CES-en legforróbb trend a háromdimenziós kép, amit ma már tényleg egészen élvezhető minőségben produkálnak a tévék. Az őrület Japánból indult, és a Panasonic most a CES-en tartotta meg a technológia első nyilvános amerikai bemutatóját. 

Akik látták, egyöntetűen el vannak ájulva az élménytől, bár többen panaszkodtak szédülésre és a szemük megerőltetésére a tízperces demó után.

Ráadásul a 3d-hatáshoz optimális körülmények kellenek: elsötétített szoba, nagy képernyő, és a 3d képet átadó szemüveg, amivel a tévén kívül semmit nem lát az ember.

Ha csak a TV-t látja az ember egy fülhalgatóval máris megszűnik a világ. Kövesd a fehér nyulat.

 Asimov robotika törvényei:

1. A robot soha nem okozhat kárt emberi lénynek, és azt sem engedheti meg magának, hogy az közbelépésének elmaradása miatt károsodjon.

2. A robotnak engedelmeskednie kell az ember által adott parancsnak, de csak akkor, ha az nem ellenkezik az első szabállyal.

3. A robotnak védenie kell saját életét, de csak úgy, hogy az ne sértse az első és a második szabályt.

 

A robotok rohamos fejlődése és terjedése szükségessé teszi etikai szabályok kidolgozását a számukra. Amikor Isaac Asimov megalkotta ezeket a szabályokat, a robotok csak a sci-fi irodalomban léteztek. Mára azonban képes a tudomány összetett robotokat alkotni, melyek reagálnak akár összetett parancsainkra is.

DVD ajánló: Tom Seleck főszereplésével a "Gyilkos robotok" 1984

Néhány évtizede elméleti lehetőségként merült fel, hogy létre lehet hozni olyan különleges, a természetben nem létező anyagokat, amelyekben az elektromos áteresztőképesség (permittivitás) és a mágneses áteresztőképesség (permeabilitás) is negatív érték. Ez a metaanyagnak nevezett különleges anyag természetesen különleges tulajdonságokkal bírna: szinte minden elektromágneses jelenség másképp zajlana benne. Az egyik legfurcsább következmény a negatív törésmutató fellépése lenne.

Az ilyen anyagból készült tárgy láthatatlanná válna, viszont látható lenne az általa eltakart, mögötte levő tárgy.

A metaanyag parányi elemek ismétlődéséből állna. Az elemek méretét és egymástól való távolságát úgy kell megválasztani, hogy az jóval kisebb legyen a felhasználandó elektromos sugárzás hullámhosszánál. Ebben az esetben a beeső elektromágneses hullám nem tudja megkülönböztetni az egyes elemeket, homogénnek látja a metaanyagot.

2006-ban készült el az első metaanyagból álló eszköz. A kísérletben egyértelműen megfigyelték, hogy a mikrohullámok tartományába eső elektromágneses hullámok megkerülték a metaanyaggal körbevett objektumot, úgy, ahogy a folyó vize megkerül egy sima felületű sziklát a mederben. 2008-ban elkészült a háromdimenziós, látható fényben működő metaanyag.

 Élő sejteken belül méri a tumorkeltő méreganyagokat és a rákgyógyszerek hatékonyságát jelző nyomokat egy miniatűr szenzor, melyet amerikai kutatók fejlesztettek ki – írja a Nature Nanotechnology című brit tudományos szaklap.

Az új, emberi sejtnél jóval kisebb érzékelőt szénnanoszálak alkotják. A nanoszálköteget DNS-be csomagolták a fejlesztők. Ezekhez a molekulákhoz kötődhetnek a vizsgált sejtekben lévő, DNS-károsító hatóanyagok. A szenzor fluoreszkáló fényt bocsát ki, amelyet a fény infravöröshöz közeli tartományában mutathatnak ki. Mivel az emberi szövetek nem adnak ki fényt ebben a tartományban, a nanoszálak láthatóvá válnak.

Virginiai kutatók új szimulációja az eddigi legnagyobb, legrészletesebb és legrealisztikusabb számítógépes Amerika-modell. Nyilvánosan hozzáférhető hatalmas demográfiai adatmennyiség alapján mintegy százmillió lakos életét dolgozták fel. Index

Régi álom: a vezető nélküli autó

Íme a megvalósulás!

A DARPA Urban Challenge-e konstruáló versenyén, amelyben a cél egy autonóm jármű fejlesztése, amely képes navigálni városi utcákon biztonságosan, betartva a közlekedési szabályokat és az útburkolati jeleket tegyen meg 60 mérföldet legfeljebb 6 óra alatt.

A nyerő csapat, a Carnegie Mellon egyetem csapata. A Chevy Tahoe-juk, amit Boss-nak (Főnök) neveztek, 12 Intel Core Duo processzort használt a C++ program futtatásához.

Az operációs rendszer Ubuntu 6.06.
erről jut eszembe a vicc

Miért nem windowsos volt a marsjáró szoftvere?
Mert akkor kellett volna még egy robot, ami a reset gombot nyomogatja.

Lám ez is megvalósult :-)

 A Darpa pályázat keretében a Boston Dynamics lépegető önjáró robotot készít, mely a harcoló csapatoknak szállítana utánpótlást nehéz terepen.

Videó:

 A jövő már itt van.

Szeretem a Sci-fit (nem a focit). Gyakran műszaki szemmel nézve észre veszem, hogy amit le lehet írni az (ha a fizika nem tiltja) megvalósítható.

Csak hogy nagy klasszikust - gyerekkori kedvencemet - említsek Jules Verne hihetetlen előrelátással írta le az akkor még egyáltalán nem létező dolgokat, amik mára valósággá váltak.

Mint a tengeralattjáró, melynek szinte sosem kell a felszínre jönnie. (Nemo kapitány - Rejtelmes sziget) => Atommeghajtású tengeralattjárók

A holdrakéta (Utazás a Holdra) => Houston űrközpont

A helikopter és a szerves alapú műanyagok gépipari alkalmazása (Hódító Robur - A világ ura kevésbé ismert két műve). A  címszereplő Robur függőleges tengelyű propelleres repülő szerkezettel közlekedik, aminek az anyaga nagy erővel összesajtolt cellulóz, amiből a szereplők nem tudtak késsel sem jelentős kárt tenni. (bár a másik regényben csapkodó szárnyú repülője van, ami fizikailag bizonyítottan nem megvalósítható emberi mértékben, csak mini és mikrorobot méretben látható el kellő energiával)